Ugrás a tartalomhoz

Hermann Theodor Hettner

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hermann Theodor Hettner
Született1821. március 12.[1][2][3]
Złotoryja
Elhunyt1882. május 29. (61 évesen)[1][2][3]
Drezda[4]
Állampolgárságaporosz
Gyermekei
  • Alfred Hettner
  • Felix Hettner
  • Georg Hettner
  • Otto Hettner
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
  • író
Tisztségemúzeumigazgató
Iskolái
SírhelyeAlter Annenfriedhof, Dresden
A Wikimédia Commons tartalmaz Hermann Theodor Hettner témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hermann Julius Theodor Hettner (Złotoryja, Szilézia, 1821. március 12.Drezda, 1882. május 29.) német irodalom- és művészettörténész.

Életútja

[szerkesztés]

Tanulmányait a bölcsészeti és nyelvészeti szakban 1838-42-ben Berlinben, Heidelbergben és Halleban végezte, azután Boroszlóban esztétikára és mű- meg irodalomtörténetre adta magát, hogy ezekben a szemlélet által is támogattassék, 1844-ben Olaszországba utazott. Három évi beható tanulmányozás után visszatért Németországba és 1847-ben Heidelbergban egyetemi magántanár lett. 1851-ben Jenába hívták meg az esztétika tanárának, ahonnan 1852-ben ellátogatott Görögországba. 1885-től a műtörténelem rendes tanára és a történelmi múzeum igazgatója volt. Főműve: Literaturgeschichte des achtzehnten Jahrhunderts (1856-70, 4. kiad. 1881-től 6 kötetben). További irodalomtörténeti művei: Die romantische Schule in ihrem inneren Zusammenhange mit Goethe und Schiller (1850); Das moderne Drama (1852). Azonkívül kiadta Müllernek, a festőnek, és Feuerbachnak munkáit, valamint Forster levélváltását Sömmeringgel (1879). Hettner műtörténelmi dolgozatai: Vorschule zur bildenden Kunst der Alten (1848); Die neapolitancischen Malerschulen; Die Bildwerke der königl. Antikensammlung in Dresden (1856, 3. kiad. 1875); Das königl. Museum der Gipsabgüsse in Dresden (1881, 4. kiad); Italienische Studien zur Geschichte der Renaissance (1879). Hettner néhány kisebb művét özvegye adta ki.

Életrajzát megírta Adolf Stern (1885).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

[szerkesztés]